Országos Kék-túra

A Kék-túra története (1938 - 1996)

Az Országos Kék-túra nemcsak hazánk, de Európa első hosszútávú turistaútja is. 1938-ban Szent István királyunk halálának 900. évfordulójára készült el az, akkor még 910km-es, út dr. Cholnoky Jenő - a Magyar Turista Egyesület elnöke - kezdeményezésére. Sümegtől a Nagy-Milicig a kék jelzést 10 év alatt (1928-1938) festették fel a Kinizsi Encián szakosztály turistái. 1937-ben a Magyar Turista Szövetség vándorgyűlésén, Bugacon született meg a határozat, hogy a Szövetség fennállásának 25. évfordulóját 1938-ban az Országos Kék út megnyitásával ünnepli meg. A nyitótúrát Szent István turista vándorlásnak keresztelték el. A mozgalom eredeti kiírása szerint öt évente tartottak volna jubileumi túrákat. A Háborút követően 1952-ben - az akkori "MHK (Munkára, Harcra Kész)" illetve az "Ismerd meg hazánkat" mozgalom keretében - keltik új életre a mozgalmat. A Budapesti Lokomotív Sportkör Természetjáró Szakosztálya - Bokody József, Forgó János, Thuróczy Lajos és dr. Vízkelety László kezdeményezésére - 1952 januárjában hirdette meg tagjai számára a Tapolcától Tolvajhegyig terjedő összesen 25 szakaszra osztott 852km-es útvonalat. Egy évvel később jelenik meg az első Kék-túra füzet, a Lokomotív Sportkör 12 oldalas kis kiadványa. Ugyanebben az évben adták át Horváth Józsefnek az első jelvényt a teljesítésért, és mára már több mint háromezren birtokolják a híres, szabálytalan négyszög alakú, formájával a végtelenbe nyúló távolságot szimbolizáló jelvényt. Három évvel később jelent meg a már térképvázlatokkal is kiegészített második füzet.

1961-re már valóban országos méretű a mozgalom, és megalakul az MTSZ (Magyar Természetbarát Szövetség) Kék-túra Bizottsága. 1964-ben, Thuróczy Lajos szerkesztésében, színes térképmelléklettel látott napvilágot a Sümegtől a Nagy-Milicig terjedő útvonal minden korábbinál részletesebb leírását magába foglaló kis kézikönyv, mely "Az Országos Kék-túra útvonala mentén" címet viselte.

Később a hetvenes években meghosszabbították az utat az osztrák határ menti Velem községig. Az évtized végén, 1979-ben Rockenbauer Pál a Magyar Televízió forgatócsoportjával vágott neki az útnak, s "Másfélmillió lépés Magyarországon" címmel forgatott útifilmjük mérföldkővé vált az Országos Kék-túra történetében. 7 évvel később ismét útra keltek és az akkori nyugati végpontból elindultak dél felé, hogy maguk választotta úton előbb a Dél-Dunántúli Kék-túra nyugati végpontját Kaposvárt, majd onnan ezen az úton végigmenve Szekszárdot érjék el "Még egymillió lépés ..." megtétele után. Ez a szakasz 1989-től vált a Kék út szerves részévé "Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kék-túra" néven. Ezzel egyidőben megszületett a terv az út további bővítésére, ismét egy film, a Rockenbauer Pál emlékének dedikált "Kerekek és lépések ...", kapcsán. 1992-ben felfestették Szekszárdtól Öttömösig a Bács-Kiskun megyei kék jelzést, a következő nagy egység, az "Alföldi Kék-túra" első szakaszát. A keleti megyék, így Csongrád megye is, egymás után csatlakoztak saját útvonalukkal, míg a Millecentenárium évére elkészült a hatalmas kör, összeért a Kék út nyugati és keleti vége, teljes egésszé formálva ezzel az Országos Kék-túrát.

A Kék-kör útvonalát bejárva több helyi (megyei, tájegységi) túramozgalom is teljesíthető. A legrégebbi külön is túramozgalomként számontartott túramozgalmak a Veszprém megyei Kék túra (ma Balaton-felvidéki Kék-túra), a Dorogtól-Nógrádig túra, illetve a Bükk-Mátra útjain túramozgalom. Az évek alatt fokozatosan kiépült Alföldi Kék-túra szinte minden szakasza önmagában is teljesíthető. Külön érdemel említést a Kohász Kék-túra. Az 1960-as évek óta teljesíthető túramozgalom útvonala az észak-magyarországi kohászvárosokat köti össze. Salgótarjántól Ózdon át Miskolc-Diósgyőrig vezet. Nyomvonala egy rövid szakasztól (Dédestapolcsány - Mályinka) eltekintve nem esik egybe a Kék-kör útvonalával.

Az Országos Kék-túra jelvénye
A Dél-Dunántúli Kék-túra jelvénye (1989 előtt)	A Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kék-túra jelvénye (1989 után)	Az Alföldi Kék-túra jelvénye
A Kohász Kék-túra jelvénye	A Veszprém megyei Kék-túra jelvénye	Dorogtól-Nógrádig az Országos Kék-túra útvonalán
Az Alföldi Kék-túra Csongrád megyei szakaszának jelvénye	Az Alföldi Kék-túra Hajdú-Bihar megyei szakaszának jelvénye	A Bükk - Mátra útjain jelvénye

AZ ORSZÁGOS KÉKTÚRA KIÍRÁSA

1. Az Országos Kéktúra (OKT) célja: hogy a túra résztvevői az útvonal végigjárásával rendszeres sporttevékenységet folytassanak és egyúttal képet alkossanak hazánk életéről, fejlődéséről, természeti szépségeiről, betekintsenek különféle tájaink életébe, mindennapi munkájába, megismerjék hazánk nagy részének történetét, föld- és vízrajzát, évszázadok alkotásait.
   
2. A túra irányitója: a Magyar Természetbarát Szövetség (MTSZ).
   
3. A túra útvonala: az e füzetben részletesen vázolt és jelölt pontokon áthaladó, a vas megyei Írottkőtől a borsod-abaúj-zemplén megyei Hollóháza között 1097 km hosszúságban kék sávval jelzett Országos Kék turistaút.
   
4. Ellenőrzőpontok: a füzet vázlatain bélyegzővel jelzett helyek, illetve helységek, amelyek megnevezése az igazolás céljára bekeretezett részeknél található meg.
   
5. A túra teljesítése: történhet csoportosan, vagy egyénileg, hatéves kortól, állampolgárságra való tekintet nélkül, bármely irányban, bármilyen szakaszokra bontva, gyalog vagy sível (vegyesen is). A túra időpontja és időtartama nincs korlátozva.
   
6. A teljesítés igazolása: a résztvevőknek a Kéktúra teljesítését, valamennyi ellenőrző pont érintését, hitelt érdemlő módon igazolni kell. Ez általában az egyéni igazoló füzet megfelelő helyére beütött bélyegzéssel és keltezéssel történik. Valamennyi ellenőrző ponton kell pecsételni. Amennyiben ez nem lehetséges, úgy az útvonalon fekvő legközelebbi - erre nem kijelölt - hely bélyegzője is megfelelő. A túraszakasz megszakításakor és újrakezdésekor is kell pecsételni. Felismerhető - a pontot és személyt együtt ábrázoló - fotók ugyancsak igazolásul szolgálhatnak. A túra teljes távjának bejárása után a füzetet a lakóhely szerinti illetékes megyei, illetve budapesti természetbarát bizottsághoz/szövetséghez kell eljuttatni, ahol a teljesítést ellenőrzik, igazolják és a jelvény kiadásáról intézkednek.
   
7. Kéktúra jelvény: a túra útvonalának teljesítője elnyeri az MTSZ Kéktúra jelvényét, amelyet az érvényes MTSZ igazolvánnyal rendelkezők térítésmentesen kapnak meg. Érvényes igazolvány hiányában, a teljesítőknek a jelvény mindenkori önköltségi árát kell megtéríteniük. A jelvény: szabálytalan négyszögben hegyek felé vezető út kék útjelző táblával, alul piros sávban "Országos Kék-túra MTSZ" felirat. A jelvényt az MTSZ adja ki. Átadásáról - lehetőleg ünnepélyes keretek között - gondoskodik. A teljesítőkről nyilvántartást vezet.
   
8. Az Országos Kéktúra többször is teljesíthető. Többszöri teljesítés esetén a jelvényt külön kell megvásárolni.
   
9. A Magyar Természetbarát Szövetség a 6-14 éves gyermekkorosztály részére 9 tájegységre bontott 300 km-nyi csökkentett távolságú un. Gyermek Kéktúrát (GYKT) ír ki.
   A tájegységek a következők:
   1. Kőszeg - Kemeneshát
   2. Balaton-felvidék
   3. Bakony
   4. Vértes - Gerecse
   5. Pilis- Budai-hegység
   6. Börzsöny - Cserhát
   7. Mátra
   8. Bükk - Aggteleki-hegység
   9. Cserehát- Zempléni-hegység
   Amennyiben a GYKT résztvevői egy-egy tájegységen belül legalább 50 km-t tettek meg, teljesítményükért elnyerhetik a Gyermek Kéktúra tájegységi jelvényt. Ha a végigjárt útvonalak hossza eléri a 300 km-t, nevezettek kiérdemlik a GYKT jelvényt is. Csoportok szervezése és vezetése címén 6 fő fiatal kísérőjeként egy-egy felnőtt is megkaphatja a fenti jelvényeket. (Jelvények árának térítése a 7. pontban leírtak szerint.)
   Tájegységenként - függetlenül a megtett kilométerek számától - csak egy jelvény adható ki. Ugyanez érvényes a GYKT jelvényre is.
   A GYKT keretében teljesített utak beszámítanak az OKT követelményeibe.
   A teljesítés igazolása ugyanúgy történik, mint az OKT-nál.
   
10. Egyebek: A Kéktúra útvonalát sem a megyei bizottságok/szövetségek, sem egyéb szervezetek, illetve egyének nem változtathatják meg. Az esetleges ilyen irányú javaslatokat vagy igényeket az MTSZ Gyalogtúra Bizottságához kell eljuttatni.

Általános tudnivalók

A korábbi Kéktúra igazoló füzetben megadott útvonal és ellenőrző pont kiírás alapján már bejárt és igazolt (bélyegzett) - tehát a bejáráskor érvényben volt - útvonalszakaszt nem kell a megváltozott új útvonalon bejárni és az új ellenőrző pontokon bélyegezni. Ugyanakkor a már megváltozott, illetve megszüntetett útvonalszakaszon most már nem ajánlatos elindulni, mert egyrészt nincs a helyszínen bélyegző, másrészt az útvonal elzárt, tiltott területen haladhat, vagy egyéb okok miatt nem járható.

Bélyegezni azon a helyen (község, vasútállomás, turista- és erdészház, stb) kell, ahol azt a füzet megfelelő bekeretezett rovata előírja. A zárójelbe tett vasútállomásokon csak akkor kell, ha azok egyben a túra kezdő, vagy befejező helyével esnek egybe. Ezek az állomási épületek a Kéktúra útvonalától ugyanis 0,5 km-nél távolabb vannak.

Bélyegzésként az MTSZ által kiadott bélyegzők lenyomata, továbbá vasútállomáson a MÁV bélyegzése - keletbélyegzővel ellátott körbélyegzője - szükséges. Megfelelő igazolás ezenkívül bármilyen vállalat, intézmény, helyi önkormányzat, iskola, kereskedés, felekezet, TSZ., művelődési otthon, bizottság, vagy magánvállalkozó bélyegzője, amelyen a helység neve szerepel. Postahivatalokban keletbélyegzést is adnak, ehhez azonban a Posta esetenként 1-1 bélyeg beragasztását is kérheti.

A MÁV-val és több vállalkozóval a bélyegzés kérdése megállapodásban rendezett, ennek ellenére követelő módon sehol ne lépjünk fel.

Bélyegzőpárnát ajánlatos a túrákra magunkkal vinni, mert a kihelyezett MTSZ Kéktúra bélyegzők rendszeres festékellátása nem biztosítható.

Több helyen előfordul, hogy olyan épületek szerepelnek turistaházként (th) a bélyegzési rovatban, amelyeknek más a funkciójuk (pl. vendéglő, vállalati üdülő), vagy éppen átépítés alatt állnak. Ennek oka, hogy az ilyen jellegű változások igen gyakoriak, a füzetnek ebből a szempontból való rendszeres helyesbítése pedig megoldhatatlan.

Amennyiben elháríthatatlan akadályoztatás miatt a kijelölt útvonalon végigmenni nem lehet (pl. bányaművelés, fakitermelés, útelzárás, csapadék okozta erózió stb.) kérjük, hogy ezt az MTSZ Gyalogtúra Bizottságának haladéktalanul jelezzék, pontos helymegjelöléssel.

Ugyancsak kérjük, hogy a túrák során tapasztalt hiányosságokat, gondokat az MTSZ Gyalogtúra Bizottságával közöljék, lehetőleg írásban.

A szintadatok Írottkő - Hollóháza irányban az emelkedőket jelentik. A menetidők számítása 4 km/óra alapsebességgel történt, amit minden 10 m szintemelkedés 1 perccel növel. Ehhez külön figyelembe kell venni a különleges terepviszonyokat (hó, jég, sár stb.) a kedvezőtlen időjárást (eső, szél, szürkület, köd stb.) a nehéz felszerelést (több napi élelem, sátor stb.), egyéb lassító körülményeket (kezdő túrázók, gyermekek, esetleg sérült stb.) és természetesen az egyéni kondíciót is, amelyek a percekben megadott időket jelentősen növelhetik.

A menetidő táblázatok alatt a Kéktúra útvonalától 0,2 km-nél messzebb fekvő bélyegzőhelyek, továbbá az egyes túrák kezdési vagy befejezési pontján levő állomásoknak az OKT útvonaltól való távolsága, szint és időadata külön szerepel. Itt a szintkülönbségek e kis útszakaszok feltüntetett irányában értendők.

Minden Kéktúrát teljesített személy külön vásárolhat az MTSZ központban úgynevezett Kéktúra gomblyukjelvényt is (csak egyszer!).

A KékTúra szakaszai (térképvázlat)

Távolság-, szint- és időadatok összesítése:

Bekötő útszakaszok adatainak összesítése:

Az Országos KékTúra bélyegzőhelyei

Turistatérképek az OKT útvonaláról:

Számokkal a Cartographia kiadásában megjelent turistatérképek vannak jelölve
Az Országos Kéktúra útvonala mára már teljes hosszában végig követhető kedvező méretarányú turistatérképeken, azonban tájékoztató jelleggel továbbra is felhasználhatók az 1:150000 méretarányú megyetérképek.

Útközben használható várostérképek:

• Kőszeg
• Sárvár
• Hévíz
• Keszthely
• Tapolca
• Zirc
• Tatabánya
• Dorog
• Budapest
• Visegrád
• Sátoraljaújhely

Forrás: ©MTSz honlap